Tudtad, hogy

vannak cégek, mint például az Apple, az Amazon vagy az Alphabet, amelyek, ha országok lennének, akkor felkerülnének az országok gazdasági rangsorának Top100-as listájára.

E három vállalat együtt gazdaságilag erősebb, mint Nagy-Britannia, India vagy Franciaország. Így pedig már érthető, hogy mekkora a kommunikációs szakemberek felelőssége abban, hogy ezek a cégek hitelesen kommunikáljanak és képviseljék az ügyfeleiket.

Vállalati kommunikáció

Tudtad, hogy

100 évvel ezelőtt az orosz forradalom kitörésekor 6 nap kellett ahhoz, hogy egy telegram Szentpétervárról Moszkvába jusson.
20 évvel ezelőtt a sajtóosztályok még faxgépeken adták ki a közleményeket, ami órákon át küldte az egyoldalas anyagot a szerkesztőségekbe. De mivel a Magyar Rádió Déli Krónikáján kívül csak az esti híradókba és a másnapi újságokba kellett bekerülni a híreknek, így az akkori hírversenyt nem befolyásolta a faxgépek tempója.
Ehhez képest napjainkban a statisztikák szerint körülbelül hat óra kell ahhoz, hogy pár milliós nézettséget hozzon egy hír az interneten.
De ha mondjuk Jeff Bezos, az Amazon elnöke lemondana tisztségéről, vajon mennyi időre lenne szükség, hogy a hír megjelenjen a BBC-n vagy a Twitteren? Talán egy-két percre.

Kríziskommunikáció

Tudtad, hogy

a társadalmi igényt jól mutatja az Edelmann barométer, amely 8 országban végzett felmérése során azt állapította meg, hogy minden második ember elvárja a márkáktól és cégektől, hogy legalább egy olyan társadalmi problémába bevonódjon, ami nem hat közvetlenül az üzleti eredményükre.

Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele azt gondolja, hogy a társadalmi problémák használata a kommunikáció során jelenleg még csak marketingfogás – tehát üres ígéret.

Társadalmi felelősségvállalás